A teniszlabdák története

A tenisz játékot az 1870-es években fejlesztették ki a királyi tenisz játékából, amelyet már évszázadok óta játszottak. Bár mindkét játék hasonló, mivel mindkettőben két vagy négy játékos áll egymással szemben a háló különböző oldalain, akik oda-vissza ütik a labdát, a pálya típusa, mérete, a pontozás módja nagyon eltérő.

Ahogy eltérő a labda is, amit használtak. Az „igazi” teniszlabdákat hagyományosan rongyokkal, lószőrrel vagy hasonló anyaggal kitömött bőrből vagy szövetből készítették, míg a ma ismert teniszlabdák mindig is gumi alapúak voltak.

“Lóherelevél labdák”

A gyeptenisz kezdetétől, az 1870-es évektől a Charles Goodyear által az 1850-es években feltalált vulkanizálási eljárással előállított indiai gumit gyepteniszlabdák gyártására használták.

A teniszlabdák eredetileg kizárólag gumiból készültek, de a labdák kopási és játéktulajdonságait javították a gumi „mag” köré varrott flanel borítás bevonásával. A labdát gyorsan kifejlesztették a mag üregessé tételével és gáznyomással.

Eredetileg a gyártás a „lóherelevél” elvén alapult, amikor a meg nem kötött gumilemezt háromlevelű lóherére emlékeztető formára préselték, és ezt egy nagyjából gömb alakú formává állították össze az erre a célra kialakított gépekkel. Az összeállítás vége előtt nyomógázt generáló vegyszereket adtak hozzá, és ezeket aktiválták a formázás során. Az eljárást hosszú évekig alkalmazták, mígnem a játék pontossága nagyobb fokú egyenletességet követelt meg (különösen a falvastagság tekintetében), mint amit az addigi módszerrel lehetett elérni. Manapság szokásos, hogy két különálló „félhéjat” préselnek össze, egy „magot” állítva elő ezzel. Az eredeti flanel borítást speciális, kifejezetten erre a célra készített „melton” borításra cserélték, a varrást pedig vulkanizált gumivarrás váltotta fel.

A Sárga labda

Történelmileg a labdák fekete vagy fehér színűek voltak, a pályák háttérszínétől függően. 1972-ben az ITF bevezette a sárga teniszlabdákat, mivel a kutatások kimutatták, hogy ezek a labdák jobban láthatóak a tévénézők számára. Eközben Wimbledon továbbra is a hagyományos fehér labdát használta, de végül 1986-ban itt is átvették a sárga labdákat.

A teniszlabda egyéb tulajdonságai, amelyek az idő múlásával megváltoztak, a következők:

• Az előre és visszafelé irányuló deformációk tartománya – a labda átmérőjének változása 8,165 kg növekvő és csökkenő terhelés mellett – az évek során változott, 1996-ban érte el jelenlegi értékét.

• A jelenleg elfogadható tömegtartomány 56,0-59,4 gramm. Ez utoljára 2000-ben változott (56,7-58,5 gramm).

• A jelenleg elfogadható labdaátmérő 6,54 cm és 6,86 cm között van egy 2-es típusú labdánál. Ez a specifikáció utoljára 1966-ban változott (2,575-2,675 hüvelyk).